48. Rész

48. Rész

Sam mellé beülve szinte megszólalni sem tudtam, amit Sam azonnal észrevett.

-         Valami baj van?

-         Nem dehogy, csak egy kicsit elbambultam- mondtam mosolyt erőltetve arcomra, de valójában be voltam rezelve. Izgultam amiatt, amit tenni készültem.

-         Értem én… Bocs, de ti ma először…

-         Igen. –bólintottam mielőtt kimondhatta volna, hogy mi mit készülünk tenni este.

Hogy miért voltam vele ennyire őszinte? Azért mert ő Sam… Ez ilyen egyszerű… Kicsit olyan, mintha a bátyám lenne. Ráadásul emlékszem, hogy Rob azt mondta, Sam kérdezte meg tőle, hogy nem szeretnék-e ma itt aludni, és valószínű, hogy nem csak egy ágyat szeretett volna felajánlani nekem, nekünk.

-         Kris nem szeretnélek túlságosan kiakasztani, mert tudom, hogy szégyenlős vagy, de azt hiszem muszáj megkérdeznem… Szedsz valamilyen fogamzásgátlót?

-         Nem… Tudod én bonyolódom egyéjszakás kalandokba és mivel már régóta nem jártam senkivel… - nem hazudtam, de Sam beletrafált…A védekezésre egyáltalán nem gondoltam. Vajon Rob igen?

-         Szerinted Rob nem készült fel erre?

-         Nem tudom… De szerintem beugorhatunk egy boltba…

-         Rendben, köszönöm- mondtam és persze elpirultam. De vajon az óvszer mennyire biztonságos?

-         De ha szeretnél valami mást, van egy nőgyógyász ismerősöm aki soron kívül fogadna.

Jézusom, izzadni kezdett a homlokom… Ez már túl sok volt az intim dolgokról.. Ráadásul nőgyógyász… Nem akarok levetkőzni idegenek előtt.

De ha ezzel biztonságosabb lenne, és előbb vagy utóbb úgyis túl kell esni ezen.

-         Oda tudunk menni akár most is?

-         Persze. Oda adnád a telefonom, hogy gyorsan rácsöröghessek?

Ahogy odaadtam egyből telefonált és közölte, hogy 5 perc múlva ott leszünk… Úr Isten…

-         Sam…

-         Igen?

-         Tudod, nagyon…

-         Szégyenlős vagy és ciki ez a téma értem én. De hidd el én csak jót akarok neked.

-         Tudom…

-         Jaj Kris ne már olyan mintha a húgom lennél előttem ne szégyellj semmit! Jó nem azt mondom, hogy mászkálj előttem anyaszült meztelenül – bár elbírnám viselni- de ne érezd már kényelmetlenül magad. Azt hiszed a pasik nem beszélnek ilyenekről egymás között? Dehogy nem, csak nem verik nagydobra, mint a csajok.

Mielőtt válaszolhattam volna meg is érkeztünk. Ez alig volt két perc. Az ajtó előtt remegni kezdtem, mint egy kocsonya. Voltak rajtunk kívül mások is, de ahogy Sam ígérte, azonnal sorra kerültem.

Bent üdvözölték egymást, majd amikor mindketten Samre néztünk, elnevette magát és a homlokához csapott.

-         Igen, akkor azt hiszem én kint várok…

A doki fiatal volt…. Ennek most örülnöm kellene? Legalább egy nő lenne…

- Kérem vetkőzzön le…

Naná… És az nálam csak így kérésre szokott menni… Ki akarok menni innen!

Kénytelen kelletlen elkezdtem kigombolni a farmerom, és egy paraván mögött lehúztam a nadrágot… Minek ide a paraván amikor úgyis mindjárt….

Lehúztam a tangám is és magam köré tekertem egy kórházi ruhához hasonlító szoknyaszerűséget. Csak tudnám minek ez a nagy felhajtás, amikor a lényeget úgyis látni fogja…

-         Kérem feküdjön fel a lábait helyezze ide.- mutatott a lábaknak tervezett két szélső állványra.

-         Remek.. mindjárt elbőgöm magam.  Még az arcomat is eltakartam.

-         Ön még szűz?

-         Igen. – nem értettem miért kérdezi, de neki csak nem hazudhatok.

-         Rendben, ezt muszáj tudnom, mert akkor nem alkalmazhatok belső tágítót.

-         Értem. – mondtam, bár hangom inkább tűnt egércincogásnak. nem tudtam miről beszél, de azt hiszem jól jártam, hogy kihagytam.

Gumikesztyűt húzott a kezére, és …megvizsgált.

Nagyon kellemetlen érzés volt. Fájni ugyan nem fájt, de a tudat, hogy egy idegen nyúlkál a lábaim között lelki fájdalmakat okozott.

-         Kérem lazítsa el magát.- mondta miközben egyik keze bennem, másik a hasam alját nyomkodta.

Persze, biztos ellazítom magam.

-         Végeztünk, felöltözhet.

Rekordsebességgel pattantam le és tűntem el a paraván mögött.

Ahogy végre magamon tudtam ruháim, újra embernek éreztem magam.

-         Mindent rendben találtam, és igazából három variációt ajánlanék.

Fogamzásgátló… a hátránya, hogy mivel hormon készítmény okozhat hízást. Minden nap egy szemet kell belőle bevenni, lehetőleg ugyanazon időpontban.

Aztán ott a hüvelykúp, amely olyan, mint egy női óvszer. Minden aktus előtt fel kell helyezni egyet, és tíz perc után már megkezdődik a hatása. Viszont tudni kell róla, hogy egy kúp csak egy adag spermát képes hatástalanítani, tehát újabb menetnél, új tabletta szükséges. Ez még viszonylag új módszer így nincsenek adataink a biztonságáról.

És végül a hüvelygyűrű. Ez egy zselés, elasztikus anyag, amelynek felhelyezése egyszerű, a tamponéhoz hasonló. Hormont tartalmaz, de nem oly mértékben, mint a gyógyszer. Három hetente, menstruáció előtt kell kivenni, és természetesen pár nap múlva egy újat felhelyezni. Biztonságos.

-         És ez nem zavarja a férfiakat?- kérdeztem és próbáltam nem elpirulni.

-         Sok férfi meg sem érzi, azok akik igen pedig azt állítják, hogy kifejezetten izgatóan hatott rájuk.

-         Értem. Akkor azt hiszem ezt a megoldást választanám.

Az orvos felírta a receptet, majd elköszöntünk. Rák vörös fejjel mentem ki a rendelőből, Sam pedig hangosan felevetett.

-         Na túlélted?

-         Igen, csak tűnjünk el innen- nevettem most már én is.

-         Gyógyszertár?

-         Igen. Itt a recept.

Gyorsan befutottam a kis épületbe és egy dobozzal tértem vissza. Nem mertem megnézni pontosan mi ez és hogy néz ki, inkább azonnal a táskámba dugtam.

Egy kicsit megkönnyebbültem. Ma már egy idegent beengedtem a lábam közé, ezek után Rob…

Amikor az elektromos kapu kinyílt s mi besuhantunk a gyönyörű kerten keresztül a garázsba már semmi sem érdekelt, csak, hogy Robbal lehessek. Még korán van és nem vagyunk időhöz kötve. Akár meg is gondolhatom magam, sőt akár ő is.

Nagy levegőt vetem s kiszálltam a kocsiból közben magamhoz véve a táskám.

-         Kristen nem is tudtam, hogy jössz!- futott felém Vick valahonnan a kert eldugottabb részéből.

-         Szia!- öleltem meg gyorsan, aztán elindultunk befelé.

Alighogy beértem a házba valaki szélsebesen futott le a lépcsőn.

-         Na végre azt hittem már sosem értek ide!- kapott fel Rob és megpörgetett majd egy puszit nyomott az orrom hegyére.

-         Hú de jó kedve van valakinek- nevettem rá, ahogy letet és szóhoz jutottam.

-         Persze mert végre együtt lehetünk anélkül , hogy figyelnünk kellene minden egyes arra járó emberre.

Muszáj volt átölelnem annyira édes volt, sosem láttam még ennyire emberinek és vidámnak!

Ez is jól állt neki. Hihetetlen, hogy minden ruhában, minden hangulatban mennyire jól tud kinézni.

-         Éhes vagy?

A hasam épp hangos korgásban válaszolt helyettem.

 - Készítettem vacsorát.- mondta majd egyből a konyha felé húzott.

Gyönyörű volt… Az asztal kettőnknek megterítve, gyertya a közepén és íncsiklandozó ananászos csirke és rizs párolt zöldségekkel körítve.

-         Nem is tudtam, hogy ilyen romantikus vagy. – mondtam és megcsókoltam.

-         Én sem. -mondta őszintén és kisfiúsan elmosolyodott.

Leültünk és enni kezdtünk. Észre sem vettem, hogy mennyire éhes vagyok egészen az első falatig.

-         Ez nagyon finom!

-         Ajánlom is, mert beleadtam minden tudományom. -nevetett újra és bort töltött.

-         Remélem szereted a bort. Kikértem egy szakértő tanácsát és ezt a félszáraz fehéret ajánlotta a mai fogáshoz.

-         Eddig azt hittem, hogy a vörös édeset szeretem, de egyszerűen hihetetlen, hogy ez a bor mennyire finom az ételhez.

-         Igen szerintem is finom.- mosolygott újra.

Amint végeztünk a tv-hez mentünk és leültünk a kanapéra. Nem volt elég, hogy mellette ülhetek egyből az ölébe fészkeltem magam.

Valami romantikus francia film ment a tv-ben, de nem igazán figyeltünk rá. Annyira jó volt végre vele lenni!

-         Milyen napod volt ma?- kérdezte két apró csók kíséretében.

-         Hát… azóta amióta nem találkoztunk?- kérdeztem nevetve.

-         Igen… Bocsáss meg, de egy örökké valóságnak tűnt.

-         Igen, ezzel nem vagy egyedül.- mondtam és nyakába fúrtam arcom.

-         Sammel nagyon soká értetek ide, már attól féltem, hogy meggondoltad magad.

-         Épp ellenkezőleg… Sam a kocsiban rákérdezett a… védekezésre….Nőgyógyásznál voltunk. – igen kinyögtem végre , persze közben egyre mélyebbre süllyedtem Rob finom bőrében.

A VÁRVA VÁRT RÉSZ 1 ÓRA MÚLVA