24. Rész
- Köszönöm!- mondtam a segítségemre siető kéz tulajdonosának, szinte látatlanban.
- Igazán nincs mit kisasszony- nevetett az ismeretlen ismerős hangon.
Olyan hirtelen kaptam rá meglepett tekintetem, hogy az ital ezúttal tényleg majdnem a ruhámon landolt.
- Te?
- Én. Ez most tényleg ilyen meglepő?
- Nem, de azt mondták otthon alszol, mert elfáradtál.
- Így volt, de majdnem öt óra alvás után teljesen kipihenten ébredtem, így úgy döntöttem mégis csak csatlakozom hozzátok, ha nem baj…
- Nem dehogy!- nevettem és testembe újra visszatért az egész napos furcsa izgalommal teli várakozás.
Elmerengtem arcán, majd tekintetébe révedtem. Elmosolyodott. Ekkor gyorsan észhez kapva, visszafordultam a pulthoz, hogy ismételten megkíséreljem az italok asztalhoz szállítását.
Rob követett és végül célba értem.
- Már azt hittük elvesztél-nevetett Shane.
- Héjj látom már összefutottál az alvó oroszlánnal. - ugratott Sam.
- Inkább éhes oroszlán- kacsintott Rob Samre, majd Tommal összenevettek.
Ez biztos valami bennfentes poén. Az is lehet, hogy Rob tényleg éhes, elvégre nem hiszem, hogy mikor felébredt kajálással bajlódott, főleg amikor meglátta, hogy Tomék elmentek már otthonról.
- Garrett hív!- kiáltott Madie hangosan, majd kicsit elpirult, amikor rájött, hogy ezt az információt alighanem csak velünk szerette volna megosztani.
- Kimegyek beszélek vele, itt túl hangos a zene!- súgta fülembe, majd elosont a hátam mögött.
- Hé! Madie! Ne említsd ezt a helyet!
Szerencsére ez még idejében eszembe jutott, és mondandóm után bólintott, így ezek szerint ő is hallotta erőtlen kiáltásom.
Visszafordultam a társasághoz ahol éppen Shane-t faggatták szexuális szokásairól, de barátnőm nagyon észnél volt, és minden poénre poénnal válaszolt, aminek hatalmas nevetés lett a vége.
- Kristen ne nevess annyira inkább mesélj nekünk te is valami pikánsat!
Na ettől egyből arcomra fagyott a mosoly. Én? Mit mesélhetnék én nekik? Próbáltam valami ütős poénnal kimenteni magam, de jelen pillanatban egy sem jutott eszembe, így csak pirulás és tátogás lett a hatalmas válaszból.
- Úgy pirulsz, mint egy szűz lány!- nevetett Marcus poénkodva, de valójában nagyon is ráhibázva a lényegre.
Robra néztem, aki a többiekhez hasonlóan válaszomra várt és már konkrétan cikinek találtam az egész szituációt.
Láttam, ahogy Marcus szeme elkerekedik, ahogy villámcsapásként éri valami felismerés féle, de nem hagytam neki időt a kérdésre inkább, felálltam az asztaltól.
- Elnézést, ki kell mennem a mosdóba.- mondtam, de már indultam is az ajtó felé.
Még hallottam a hátam mögött felhangzó nevetést így úgy döntöttem, nem is a mosdóba menekülök, inkább ki a levegőre.
Észrevétlenül sikerült megkerülnöm asztalukat és kiosonni az utcára.
Nem egy ember állt kint, a bejárat előtt, mégis egyből kiszúrtam a kis tömegben, telefont tartó barátnőmet.
Ahogy letette a kis készüléket mellé araszoltam, hogy megkérdezzem mi újság.
- Kris képzeld találkozni akar! Azt mondja, hogy a szokásos helyükön vannak, tudod ahol első este is buliztunk, kicsit ugyan ittas volt a hangja, de legalább felhívott! Nem baj ha odamegyek?
- Nem-nem, dehogy! Menj csak, de vigyázz, hogy n használjon ki!
- Kris nyugi… Én is kiakarom használni ha úgy vesszük. Tudod, csak semmi kötöttség addig amíg ténylegesen meg nem beszéljük, hogy van-e köztünk valami komolyabb.
- Akkor ma lehet nem alszol velünk mi?
- Hát… Remélem!- nevetett Madie, majd gyors puszit váltva, már futott is, hogy taxiba pattanjon.
Úgy döntöttem ideje lenne visszatérni, mielőtt azt gondolják, hogy lehúztam magam a wc-n.
Az asztal mintha megüresedett volna. Keresni kezdtem, hogy kik a hiányzó láncszemek, majd megdöbbenve vetem tudomásul, hogy Tom és Shane eltűntek.
- Hát a többiek?- kérdeztem.
- A két jómadár fogadtak egymással… És mondjuk úgy elmentek kideríteni, hogy melyiküknek volt igaza.- nevetett Bobby.
- Mégis miben fogadtak?
- Hát hogy fogalmazzak finoman… Az előjátékuk eredményességében…
- Hogy mi?!- tátva maradt a szám.
- Bizony! Azt hiszem nem kell mondanom, hogy szinte teljesen mindegy melyikük nyer, a nyereményen mindketten osztozni fognak.
- Hát ezt nem hiszem el…- tényleg le voltam döbbenve, de valahol nagyon is örültem, hogy ők ketten egymásra találtak.
- Madie is elment, randija van…
- A francba- mondta Bobby lemondóan, de inkább viccelődve, mint komolyan.
- Kristen neked nincs kedved fogadni?- kérdezte Sam kacsintva.
- Nincs! – vágtam rá egyből, majd Sammel együtt nevettem.
- Akkor ma nem is fogok énekelni?- kérdeztem elhűlve, hiszen már tegnap is lemaradtam róla…
- Ejnye kislány neked tényleg bejön amit csinálunk mi?
- Persze! Van akinek nem?
- Ajánlom, hogy ne legyen ilyen ember- mondta nevetve Marcus.
- Akkor színpadra emberek, énekeljünk ennek a gyönyörű hölgynek!- mondta Sam vidáman és már indult is a pult felé, hogy bejelentesse fellépésük.
- Rob még tétovázott egy kicsit, úgy tűnt mintha kérdezni szeretne valamit, de aztán csak erőtlenül rám mosolygott, majd elindult a többiek után.
