33. Rész
Nem tudom mennyi ideje lehettünk kint, de a hangulat egyre csak forrósodott. Úgy éreztem magam, mint egy kitörni készülő vulkán, aki húsz éve csak erre a pillanatra vár.
Itt ez a srác, akiről szinte semmit sem tudok, mégis az őrületbe kerget!
Egyre közelebb és közelebb kerültem hozzá, holott azt hittem ez már lehetetlen innen nincs hova!
Rob hirtelen a padra ült és magával húzott engem is, de olyan hévvel, hogy közben egy percre sem szakítottuk meg csókunk. Nem voltam még ilyen helyzetben mégis egyből ráéreztem mindenre. Combom csípője köré fonódott, keze ismét fenekemet markolta.
Nem bírtam magammal ahogy ő sem. Még jobban belefészkelem magam ölébe. Most először szakította meg csókunkat, de ajkai enyémeket elhagyva egyből nyakamra vándoroltak. Hirtelen hatalmas légszomj tört rám, és ez nem csak az előző maratoni csóknak volt betudható hanem egy teljesen új, eddig sosem érzett érzésnek, a nyers emberfeletti vágynak! Kívántam őt minden porcikámmal!
Csípőm megmozdult, mire ő abbahagyta nyakam csókolását, s fejét hátrafeszítve mély levegőt vett, majd ugyanezzel a mozdulattal tért vissza nyakamhoz, az eddiginél még szenvedélyesebben. Ahogy a fülem alatti területre csusszant szája, megborzongtam.
Enyhén borostás arca pont annyira sértette csak bőröm, hogy újabb és újabb hullámokat indított el borzongásomban.
Kezem felkúszott nyakszirtjén és olyan hévvel markoltam hajába, mintha szűz lányként ez lenne az utolsó esélyem.
Erőlködésem teljesen hasztalan volt, egyszerűen elindult egy lavina, melyet lehetetlen volt megállítani. Csípőm újra mozdult, ahogy több pontból kiinduló borzongásom mind egy helyre futott össze.
Rob most nem szakította meg ténykedését, csak egyre merészebb helyekre tette kezét, és száját, de egyszerűen nem bírtam ellenkezni, holott szégyenérzetem, már jóval kisebb kaliberű ténykedésnél piros riasztást szokott adni. Most úgy tűnik teljesen zárlatossá váltam ez a srác mindent kikapcsolt bennem. Ahogy kezét elemelte fenekemről egy pillanatra megijedtem, hogy itt mindennek vége, ezt most egyáltalán nem bírtam volna elviselni, de a következő pillanatban egyrészről megnyugodtam, másrészről, az izgalom egy újabb hulláma ragadott magával.
Rob szabaddá váló kezével végigsimított félig pőrén hagyott mellem peremén, és lassan ajkaival is pontosan lekövette keze útját. Egyszerűen már nem bírtam magam visszafogni, ahogy őt sem. Csípőm már folyamatosan lendületben volt, apró mozdulatokkal ingerelve ágyékát. Erősödő sóhajaim pirulásra késztettek, de a jótékony sötétség talán elrejtette kezdő létem. Ahogy Rob ajkai mellemre tévedtek, úgy éreztem nem bírom tovább. Megrémültem hevességemtől, és hárítóra próbáltam venni a figurát, pedig semmi mást sem kívántam még életemben annyira, mint most őt.
Kezemmel álla alá nyúltam ezzel kényszerítve, hogy megszakítsa izgatásom, és cserében egyből lecsaptam ajkaira.
Úgy tűnt nem bánja a helyzetcserét, olyan szenvedéllyel csókolt, hogy majdhogynem ez a csókja veszélyesebbé vált az előzőnél.
Egyik kezét még mindig mellemen nyugtatta, másikkal azonban lágyan megfogta mellkasán pihenő karom és óvatosan öléhez vezette. Először nem értettem mit csinál, de ahogy megéreztem kemény vágyát kezem alatt, felnyögtem. Hihetetlen, hogy ezt én váltottam ki belőle, és az még megdöbbentőbb, hogy ez az egyetlen érintés milyen hullámokat váltott ki belőlem. Mintha saját vágyam mellé az övé is párosulna, és szinte kitörni készülne testemből minden érzés.
Újra mellem felső részén éreztem száját, ruhám pedig egyre lejjebb csúszott, de szerencsére, még tárta felszínre szemérmesebb pontjaimat.
Ahogy Rob hüvelykujja az egyik simításnál becsúszott ruhám alá, ezzel végigszántva mellem teljes felületén hirtelen megijedtem.
Olyan volt, mintha valaki képen öntött volna egy pohár hideg vízzel. Ezt nem szabadna tennem. Legalábbis nem itt ahol bárki megláthat és nem most. Hiszen még azt sem tisztáztuk, hogy mi van köztünk. Bármennyire is kívánom, nem szeretnék egy egyéjszakás kaland lenni számára. Nem ezért vártam ilyen sokat, erre a fontos pillanatra. Persze, hiszen ő nem is tudja, hogy szűz vagyok, de nem is szeretném, hogy megtudja.
Tudom, hogy ezt a tulajdonságom sok helyen nagyon tisztelnék, de itt New Yorkban szinte vénlánynak számítok, pedig nem arról van szó, hogy nem lett volna alkalmam a szexre, csak egyszerűen nem akartam senkinek sem egy lenni a sok közül.
- Rob menjünk vissza…- súgtam fülébe még mindig lihegve.
- Hm?- nyögte valahova mellem fölé.
- Menjünk vissza…
Éreztem ahogy lassan felfogja szavaim jelentését.
- Most?- nézett fel rám lassan, még mindig vágytól égő tekintettel.
- Igen, most. – próbáltam mosolyogni és közben tovább győzködtem magam arról, hogy ne csókoljam meg újra meghazudtolva ezzel saját szavam.
- Valami rosszat tettem?- kérdezte egy kicsit bosszúsan, aggódva és lemondóan.
Nevetnem kellett. Még hogy rosszat!
- Dehogy! Csak ez nekem egy kicsit gyors volt.- mondtam és kikászálódva öléből felálltam és megigazítottam a ruhám.
- Ezelőtt fél perccel még nem találtad annak. Mindegy menjünk.- mondta, de láttam rajta, hogy bosszantja a dolog.
Gyorsan indult el, de amikor látta, hogy lemaradtam azért megvárt, hogy együtt menjünk be.
Ahogy visszaértünk magamra hagyott és a bárpulthoz indult. Rám pedig azonnal lecsaptak a lányok, de most nem volt kedvem beszélni, annyira fel voltam hevülve, hogy egy kicsit le kellett ülnöm és rágyújtanom, hogy lenyugodjak.
Tudom, hogy Rob még mindig furcsa, sőt azt hiszem most egy kicsit haragszik is rám, de emiatt ráérek később bánkódni, mert ez az érzés fantasztikus. Egyszerűen nem tudom levakarni a mosolyt arcomról.