2010. október 21., csütörtök

40. Rész






40. Rész


/Kristen szemszöge/




Amint becsuktam szobám ajtaját egyből az ágyra vetődtem és őrült liba módjára sírtam és nevettem egyszerre. El sem tudtam képzelni, hogy mi történne ha valaki most látna.
Annyira boldog voltam, felszabadult és könnyed. Legszívesebben táncra perdültem volna!
Sőt ki tart vissza?- nevettem magamon miközben felpattantam és ugrálva újra az ágyra vetődtem, mit egy ötéves. Hihetetlen mennyire éretlenül viselkedem!
Bementem a fürdőbe, hogy megmossam az arcom és kicsit lenyugodjak, hogy visszatérjen huszonkétéves érettségem. Mi ez a furcsa hang?
Kinyitottam az ajtót és kifüleltem a folyosóra. Rob hangja a szobájából hallatszott amint az egyik számukat énekelte. Újból nevetni kezdtem, de nem számoltam a folyosó kitűnő akusztikájával. Nevetésem dupla hangerővel csengett és az ének abbamaradt. Gyorsan becsuktam az ajtót, mielőtt lebuknék. A bőröndömhöz mentem, hogy előtúrjam fürdőruhám a kupac mélyéről, amikor hirtelen kopogás törte meg a csendet.
Az ajtóhoz léptem és kinyitottam.
-         Te kinevettél?-állt előttem Rob kérdőre vonóan, komolynak tettetett ábrázattal
-         Ki én? Nem, dehogy! Miért kellett volna?-próbáltam tettetni az ártatlant, de az arcomon elterülő, szűnni nem akaró mosoly és ajtótól való hátrálásom azt hiszem beismerésem nélkül is elegendő bizonyíték volt.
Rob hirtelen előttem termett és mielőtt még felocsúdhattam volna a döbbenettől ölbe kapott és közben kitört belőle a nevetés.
-         Szóval mi is volt olyan vicces kedves kisasszony!?- súgta fülembe érzékien.
Felemeltem a fejem, hogy a szemébe nézzek. Ahogy szemébe néztem tudtam, hogy elvesztem. Szája olyan közel volt az enyémhez, hogy szinte bizseregni kezdtek ajkaim.
-         Gyönyörű hangod van- suttogtam álla fölé, de abban a pillanatban, hogy ezt kimondtam, több szó már nem hagyhatta el számat. Ajkai lassan enyémekhez érintette, de olyan finoman, mintha egy lágy szellő simogatná arcom. Itt abbahagyta volna de én nem bírtam ellenállni a kísértésnek, számmal az övé után kaptam és úgy csókoltam, mintha sohasem akarnám elengedni. Csókunk mély volt és érzéki, éreztem ahogy vágyam növekszik és még vadabbul csókoltam. Rob fantasztikus volt, nem fékezte magát, hagyta, hogy őt is magával ragadja a pillanat, ám egy váratlan pillanatban elvált ajkaimtól és egy apró csók kíséretében leengedett a földre.
-         Azt hiszem, jobb lesz ha ezt most nem folytatjuk, különben sosem engedlek ki ebből a szobából. – mondta csibész vigyort intézve felém.
Sosem láttam még őt ilyennek, Ilyen vidámnak, ilyen fiatalnak. Nem tagadom, ez a Rob még jobban tetszett, mint hallgatag és mogorva énje.
-         Akkor azt hiszem én most átöltözöm…- mondtam, de szemem még mindig nem tudtam levenni róla.
-         Én nem állok az utadban.- mondta nevetve és leült az ágyra.
-         Hé… Úgy értettem, hogy egyedül- nevettem el magam, és karjánál fogva felhúztam az ágyról és az ajtó felé tereltem.
-         De Kris előttem nyugodtan meztelenkedhetsz, nem vagyok szégyenlős!- mondta egy kacsintás kíséretében, és nekem is muszáj volt elnevetnem magam.
-         Lehet, hogy te nem, de én kifejezetten az vagyok! Különben meg neked is át kell venned a ruhád.
-         Jól van értem a célzást.-mondta, majd egy utolsó csók kíséretében kisétált az ajtón.
Végre sikerült megtalálnom a fürdőruhát és gyorsan átöltöztem.
A tükör elé álltam, hogy megnézzem minden a helyén van- e, mert nem szeretném mutogatni bájaimat.
Őszintén szólva nem voltam elragadtatva a látványtól. Eddig mindig csak a lányok előtt mutatkoztam így, na meg persze egy strandnyi idegen előtt, de ők idegenek voltak.
Próbáltam megbarátkozni alakommal, és őszintén szólva eddig nem is igazán foglalkoztatott a téma.
Most azonban a legjobbat szerettem volna adni Robnak mindenből, még magamból is.
Azonban a kinézetem az egyik amin nem tudok változtatni ezért minden erőmmel azon leszek, hogy emiatt ne görcsöljek.  Na jó, azért magam köré tekertem egy törölközőt…
Magamhoz vettem az övtáskám, mert benne volt az napszemüvegem a cigim és a telefonom. Az ajtón kilépve valaki már nagyon türelmetlenül várt rám a falnak támaszkodva.  Őszintén szólva Rob azonnal kinyújtotta felém karját, hogy átölelhessen, de én ledöbbenve álltam meg az ajtóban és lassan végig futtattam testén a tekintetem. Tökéletes volt, egyszerűen hihetetlen. Nem volt túl vékony, nem volt egy izompacsirta sem, de izmai keményen feszültek és alakja szálkás volt. Szorosabbra hoztam magamon a törölközőt. Közelebb léptem hozzá, és végre megfogtam már percek óta felajánlott kezét.
-         Minek ez a törölköző?- kérdezte, miközben egyből bontogatni kezdte a törölköző csomóját. Ijedtem kaptam kezei után.
-         Mi a baj?- kérdezte, szinte döbbenten.
-         Semmi… csak… nincs semmi. –mondtam és lesütöttem a szemem.
 Rob egy ideig csak böngészte arcom, majd hirtelen az állam alá nyúlt, ezzel kényszerítve, hogy a szemébe nézzek.
-         Kristen te gyönyörű vagy! Nekem pedig a legszebb!
Annyira őszintének hangzottak szavai… Mielőtt elbőghettem volna magam megcsókolt és közben szorosan magához húzott. Végre kezemmel is hozzáérhettem csupasz bőréhez. A bőre az illata felidézték bennem az este hangulatát és a féktelen vágyat. Azon kaptam magam, hogy a törölköző lecsúszik testemről.
Abbahagytam a csókot és Rob egyből nevetni kezdett megrovó képem láttán.
-         Ó te aljas…- kezdtem volna rázúdítani nem igazán valódi haragom, amikor megint magához rántott, és ahogy szánk összekapcsolódott kezei elindultam testemen.
Kezei végigsimítottak combon, fenekem és én remegni kezdtem a vágytól.
-         Látod… Azzal a vastag törölközővel a testeden ezt nem tudtam volna megtenni…- mondta Rob csibészen, miközben én még mindig kábultam öleltem. Igaza van… Ez mindent megér…
Kéz a kézben sétáltunk ki a kertbe, hogy aztán egy melléklépcsőn keresztül felmenjünk a tetőtérben elhelyezett pezsgőfürdőhöz.
-         Na végre azt hittük már sosem jöttök!- kiáltotta egy férfihang, talán Tom volt az.
-         Igen még volt egy kis dolgunk.- mondta Rob.
-         Gyerekek be vagytok rúgva azért fogjátok egymás kezét, vagy van valami más oka is…
-         Az az igazság, hogy mondani szerettünk volna nektek valamit.- nyögtem ki végre.
-         Ha azt Kris, hogy milyen dögös vagy fürdőruhában akkor felesleges, azt mi is látjuk- nevetett Bobby.
Láttam ahogy Shane és Madie fülig érő szájjal méregetnek minket. Ha jól láttam Madie mindent tudóan bólintott Shane-nek aki, felmutatta hüvelyk ujját Maddienek. Ezek szerint valamit susmusoltak a háttérben, és abban is biztos vagyok, hogy nem lepte meg őket ez a dolog.
Sam pedig hangosan nevetve azt súgta Bobbynak:
-         Perkálhatsz öreg!- ezek szerint még fogadás is zajlott a hátunk mögött. Tényleg ennyire feltűnő lett volna szenvedésünk?
-         Szóval Kris és én mostantól együtt vagyunk.- mondta Rob egy kis komolyságot erőltetve magára, de közben megszorította kezem jelezve, hogy minden a legnagyobb rendben.
-         Nagyon helyes! Akkor remélem, hogy Kris nem látom többet könnyes szemmel és te sem leszel többet depressziós.- mondta Sam komolyan, de a szeme mosolygott.
-         Én pedig ajánlom, hogy vigyázz a barátnőnkre-mondta Shane mire Madie is komoly képpel bólogatni kezdett.
-         Bizony Kris mi pedig elfenekelünk ha még egy bús hangvételű számot hallunk kiszűrődni a zeneszobából.- nevetett Tom.
-         Mi pedig azt szeretnénk kérni tőletek, hogy tartsátok titokban ezt a kapcsolatot, mert nem szeretnénk, ha ennek az egésznek rossz vége lenne. .mondta Rob most már teljesen komolyan.
-         Rendben. Nem akarunk nektek rosszat srácok, ezt elhihetitek. –mondta mindenki és láttam rajtuk, hogy teljesen őszinték.
Fél perccel később már Rob mellett ültem és élveztem ahogy a meleg víz átjárja testem. Rob kezei combom simogatták, amitől viszont már a vérem is forrni kezdett.