2010. november 4., csütörtök

48. Rész




48. Rész




Sam mellé beülve szinte megszólalni sem tudtam, amit Sam azonnal észrevett.
-         Valami baj van?
-         Nem dehogy, csak egy kicsit elbambultam- mondtam mosolyt erőltetve arcomra, de valójában be voltam rezelve. Izgultam amiatt, amit tenni készültem.
-         Értem én… Bocs, de ti ma először…
-         Igen. –bólintottam mielőtt kimondhatta volna, hogy mi mit készülünk tenni este.
Hogy miért voltam vele ennyire őszinte? Azért mert ő Sam… Ez ilyen egyszerű… Kicsit olyan, mintha a bátyám lenne. Ráadásul emlékszem, hogy Rob azt mondta, Sam kérdezte meg tőle, hogy nem szeretnék-e ma itt aludni, és valószínű, hogy nem csak egy ágyat szeretett volna felajánlani nekem, nekünk.
-         Kris nem szeretnélek túlságosan kiakasztani, mert tudom, hogy szégyenlős vagy, de azt hiszem muszáj megkérdeznem… Szedsz valamilyen fogamzásgátlót?
-         Nem… Tudod én bonyolódom egyéjszakás kalandokba és mivel már régóta nem jártam senkivel… - nem hazudtam, de Sam beletrafált…A védekezésre egyáltalán nem gondoltam. Vajon Rob igen?
-         Szerinted Rob nem készült fel erre?
-         Nem tudom… De szerintem beugorhatunk egy boltba…
-         Rendben, köszönöm- mondtam és persze elpirultam. De vajon az óvszer mennyire biztonságos?
-         De ha szeretnél valami mást, van egy nőgyógyász ismerősöm aki soron kívül fogadna.
Jézusom, izzadni kezdett a homlokom… Ez már túl sok volt az intim dolgokról.. Ráadásul nőgyógyász… Nem akarok levetkőzni idegenek előtt.
De ha ezzel biztonságosabb lenne, és előbb vagy utóbb úgyis túl kell esni ezen.
-         Oda tudunk menni akár most is?
-         Persze. Oda adnád a telefonom, hogy gyorsan rácsöröghessek?
Ahogy odaadtam egyből telefonált és közölte, hogy 5 perc múlva ott leszünk… Úr Isten…
-         Sam…
-         Igen?
-         Tudod, nagyon…
-         Szégyenlős vagy és ciki ez a téma értem én. De hidd el én csak jót akarok neked.
-         Tudom…
-         Jaj Kris ne már olyan mintha a húgom lennél előttem ne szégyellj semmit! Jó nem azt mondom, hogy mászkálj előttem anyaszült meztelenül – bár elbírnám viselni- de ne érezd már kényelmetlenül magad. Azt hiszed a pasik nem beszélnek ilyenekről egymás között? Dehogy nem, csak nem verik nagydobra, mint a csajok.
Mielőtt válaszolhattam volna meg is érkeztünk. Ez alig volt két perc. Az ajtó előtt remegni kezdtem, mint egy kocsonya. Voltak rajtunk kívül mások is, de ahogy Sam ígérte, azonnal sorra kerültem.
Bent üdvözölték egymást, majd amikor mindketten Samre néztünk, elnevette magát és a homlokához csapott.
-         Igen, akkor azt hiszem én kint várok…
A doki fiatal volt…. Ennek most örülnöm kellene? Legalább egy nő lenne…
- Kérem vetkőzzön le…
Naná… És az nálam csak így kérésre szokott menni… Ki akarok menni innen!
Kénytelen kelletlen elkezdtem kigombolni a farmerom, és egy paraván mögött lehúztam a nadrágot… Minek ide a paraván amikor úgyis mindjárt….
Lehúztam a tangám is és magam köré tekertem egy kórházi ruhához hasonlító szoknyaszerűséget. Csak tudnám minek ez a nagy felhajtás, amikor a lényeget úgyis látni fogja…
-         Kérem feküdjön fel a lábait helyezze ide.- mutatott a lábaknak tervezett két szélső állványra.
-         Remek.. mindjárt elbőgöm magam.  Még az arcomat is eltakartam.
-         Ön még szűz?
-         Igen. – nem értettem miért kérdezi, de neki csak nem hazudhatok.
-         Rendben, ezt muszáj tudnom, mert akkor nem alkalmazhatok belső tágítót.
-         Értem. – mondtam, bár hangom inkább tűnt egércincogásnak. nem tudtam miről beszél, de azt hiszem jól jártam, hogy kihagytam.
Gumikesztyűt húzott a kezére, és …megvizsgált.
Nagyon kellemetlen érzés volt. Fájni ugyan nem fájt, de a tudat, hogy egy idegen nyúlkál a lábaim között lelki fájdalmakat okozott.
-         Kérem lazítsa el magát.- mondta miközben egyik keze bennem, másik a hasam alját nyomkodta.
Persze, biztos ellazítom magam.
-         Végeztünk, felöltözhet.
Rekordsebességgel pattantam le és tűntem el a paraván mögött.
Ahogy végre magamon tudtam ruháim, újra embernek éreztem magam.
-         Mindent rendben találtam, és igazából három variációt ajánlanék.
Fogamzásgátló… a hátránya, hogy mivel hormon készítmény okozhat hízást. Minden nap egy szemet kell belőle bevenni, lehetőleg ugyanazon időpontban.
Aztán ott a hüvelykúp, amely olyan, mint egy női óvszer. Minden aktus előtt fel kell helyezni egyet, és tíz perc után már megkezdődik a hatása. Viszont tudni kell róla, hogy egy kúp csak egy adag spermát képes hatástalanítani, tehát újabb menetnél, új tabletta szükséges. Ez még viszonylag új módszer így nincsenek adataink a biztonságáról.
És végül a hüvelygyűrű. Ez egy zselés, elasztikus anyag, amelynek felhelyezése egyszerű, a tamponéhoz hasonló. Hormont tartalmaz, de nem oly mértékben, mint a gyógyszer. Három hetente, menstruáció előtt kell kivenni, és természetesen pár nap múlva egy újat felhelyezni. Biztonságos.
-         És ez nem zavarja a férfiakat?- kérdeztem és próbáltam nem elpirulni.
-         Sok férfi meg sem érzi, azok akik igen pedig azt állítják, hogy kifejezetten izgatóan hatott rájuk.
-         Értem. Akkor azt hiszem ezt a megoldást választanám.
Az orvos felírta a receptet, majd elköszöntünk. Rák vörös fejjel mentem ki a rendelőből, Sam pedig hangosan felevetett.
-         Na túlélted?
-         Igen, csak tűnjünk el innen- nevettem most már én is.
-         Gyógyszertár?
-         Igen. Itt a recept.
Gyorsan befutottam a kis épületbe és egy dobozzal tértem vissza. Nem mertem megnézni pontosan mi ez és hogy néz ki, inkább azonnal a táskámba dugtam.
Egy kicsit megkönnyebbültem. Ma már egy idegent beengedtem a lábam közé, ezek után Rob…
Amikor az elektromos kapu kinyílt s mi besuhantunk a gyönyörű kerten keresztül a garázsba már semmi sem érdekelt, csak, hogy Robbal lehessek. Még korán van és nem vagyunk időhöz kötve. Akár meg is gondolhatom magam, sőt akár ő is.
Nagy levegőt vetem s kiszálltam a kocsiból közben magamhoz véve a táskám.
-         Kristen nem is tudtam, hogy jössz!- futott felém Vick valahonnan a kert eldugottabb részéből.
-         Szia!- öleltem meg gyorsan, aztán elindultunk befelé.
Alighogy beértem a házba valaki szélsebesen futott le a lépcsőn.
-         Na végre azt hittem már sosem értek ide!- kapott fel Rob és megpörgetett majd egy puszit nyomott az orrom hegyére.
-         Hú de jó kedve van valakinek- nevettem rá, ahogy letet és szóhoz jutottam.
-         Persze mert végre együtt lehetünk anélkül , hogy figyelnünk kellene minden egyes arra járó emberre.
Muszáj volt átölelnem annyira édes volt, sosem láttam még ennyire emberinek és vidámnak!
Ez is jól állt neki. Hihetetlen, hogy minden ruhában, minden hangulatban mennyire jól tud kinézni.
-         Éhes vagy?
A hasam épp hangos korgásban válaszolt helyettem.
 - Készítettem vacsorát.- mondta majd egyből a konyha felé húzott.
Gyönyörű volt… Az asztal kettőnknek megterítve, gyertya a közepén és íncsiklandozó ananászos csirke és rizs párolt zöldségekkel körítve.
-         Nem is tudtam, hogy ilyen romantikus vagy. – mondtam és megcsókoltam.
-         Én sem. -mondta őszintén és kisfiúsan elmosolyodott.
Leültünk és enni kezdtünk. Észre sem vettem, hogy mennyire éhes vagyok egészen az első falatig.
-         Ez nagyon finom!
-         Ajánlom is, mert beleadtam minden tudományom. -nevetett újra és bort töltött.
-         Remélem szereted a bort. Kikértem egy szakértő tanácsát és ezt a félszáraz fehéret ajánlotta a mai fogáshoz.
-         Eddig azt hittem, hogy a vörös édeset szeretem, de egyszerűen hihetetlen, hogy ez a bor mennyire finom az ételhez.
-         Igen szerintem is finom.- mosolygott újra.
Amint végeztünk a tv-hez mentünk és leültünk a kanapéra. Nem volt elég, hogy mellette ülhetek egyből az ölébe fészkeltem magam.
Valami romantikus francia film ment a tv-ben, de nem igazán figyeltünk rá. Annyira jó volt végre vele lenni!
-         Milyen napod volt ma?- kérdezte két apró csók kíséretében.
-         Hát… azóta amióta nem találkoztunk?- kérdeztem nevetve.
-         Igen… Bocsáss meg, de egy örökké valóságnak tűnt.
-         Igen, ezzel nem vagy egyedül.- mondtam és nyakába fúrtam arcom.
-         Sammel nagyon soká értetek ide, már attól féltem, hogy meggondoltad magad.
-         Épp ellenkezőleg… Sam a kocsiban rákérdezett a… védekezésre….Nőgyógyásznál voltunk. – igen kinyögtem végre , persze közben egyre mélyebbre süllyedtem Rob finom bőrében.



A VÁRVA VÁRT RÉSZ 1 ÓRA MÚLVA

:D

47. Rész




47. Rész



/ Robert szemszöge/




Most komolyan igent mondott?
Na barátom most a saját dugádba dőltél… Félreérthető kérdés volt és ő igent mondott… Most az én fejem főhetett amiatt, hogy vajon hogy is gondolta ezt az egészet.
Ha viszont a dolgok komolyabb részére mondott igen, akkor ezek szerint lehet, hogy tévedtünk… Talán Samnek mégsem volt igaza. Mindegy minden esetre résen leszek az este folyamán, és amúgy is egy a fontos, az hogy neki jó legyen.
Estig nem fogok erre gondolni, mert az ilyen fura pillanataimmal nem szeretném elszúrni azt az időt, amelyet most Kristennel tölthetek.
Olyan édes volt, ahogy kiszolgált minket aztán újból leülve mellénk megkérdezte, hogy milyen napunk volt, majd beszélgetés közben az ujjaimmal játszott. Olyan apró kézfeje van, főleg a saját kezemhez képest.
Hamarosan újabb vendégek jelentek meg és mi minden egyes ajtónyitásnál szétrebbentünk tartva a lebukás veszélyétől.
Amíg Kris visszaért Tom elkezdett mesélni egy furcsa szexuális élményt és őszintén szólva fogalmam sem volt, hogy mi közöm nekem ehhez, bár Tom sosem rejtette véka alá hasonló tapasztalatait.
-         Miről van szó?- kérdezte Kris amikor visszaült közénk.
-         Épp azt mesélem, hogy mi az előnye és a hátránya a szexuális játékoknak.- mondta Tom kajánul nevetve.
-         Majd hozzászoksz- mondtam kedvesen Kris elképedése láttán.
-         Ugyan már gyerekek nincs ebben semmi. Fiatalok vagyunk és egyáltalán nem furcsa, hogy ilyenekről beszélgetünk.
-         Rob neked milyen volt az első?- kérdezte hirtelen Tom.
Lehajtottam a fejem és elmosolyodtam. Úgy látszik ez a nap erről szól, de már kezdek hozzászokni.
-         Tom nagyon jól tudod, hogy nekem milyen volt az első…
Tom nevetni kezdett Kristen pedig értetlenül tekintett körbe, így gyorsan a segítségére siettem.
-         Az a helyzet, hogy tizenhat évesek voltunk, amikor Tom szülinapi bulit tartott és fogalmam sincs milyen kapcsolatokkal, de táncosnőket szerzett a partyra. Azt mondta, hogy ma este férfiak leszünk nem pedig tanulók…
-         És akkor te egy fizetett táncos lánnyal…
-         Igen. Nem vagyok rá büszke, de így történt. Először nem vettem komolyan az egész ma este férfiak lesztek dolgot, de aztán ittunk és szépen lassan mindenki elvonult egy egy konzum lánnyal.
-         Értem…- mondta Kristen, de éreztem, hogy azért meglepte a dolog. Persze ha egy lány csinálna ilyet akkor valószínűleg mindenki elítélné…
-         Nézd tényleg nem vagyok rá büszke, és őszintén szólva nem is ez volt életem legjobb élménye… Túlságosan személytelen volt az egész.
-         Jaj Rob ne mond már, hogy nem élvezted! Az volt az egyik legjobb szülinapom!- nevetett Tom.
-         Tényleg Kris és veled mi a helyzet? Shane-t és Madiet már kifaggattuk múltkor a klubban, de te még nem nyilatkoztál ezzel kapcsolatban.
Egyrészről ezért a kérdésért pofán vágtam volna Tomot másrészt viszont egész nap ez a kérdés gyötört így visszafojtott lélegzettel vártam válaszát.
Megint elpirult és úgy tűnt a megfelelő szavakat keresi, de aztán csak annyit mondott:
-         Én nem szeretek ilyenekről beszélni… Ez a téma nálam magán jellegű…
-         Jaj ne már Kris ebben nincs semmi gáz, barátok vagyunk.
-         Hagyd már Tom ha nem akarja elmondani, akkor nem mondja el. Ahhoz, hogy ilyet elmondj feltétlenül meg kell bíznod valakiben.
Kristen hálásan rám nézett aztán ahogy mondatom második fele is elhangzott hirtelen elfordította a fejét. Ezek szerint értette a célzást… Nem akartam bántani sőt… csak tudatni szerettem volna vele, hogy bennem megbízhat, én őszintén vele akarok lenni és azt hiszem ezt ma este meg is fogom neki mondani.




/Kristen szemszöge/


Ahogy hazaértem leültem egy pillanatra, hogy megnyugodjak…
Szavai még mindig fájdalmasan visszhangoztak fejemben… Bizalom.
De hát bízom én benne, csak egyszerűen ezt az egy dolgot nem szeretném neki elmondani.
Lassan készülődnöm kellett, mert Rob azt mondta, hogy értem küldi Samet 7 körül.
Lefürödtem és felöltöztem, majd szerencsétlenül álldogáltam a szekrény előtt. vajon mit vigyek estére? Nekem nincs szexis fehérneműm… Mindig rövidnadrágban és pólóban alszom, de ez most valahogy nem tűnt a legjobb megoldásnak. Ez egy különleges alkalom lesz… Az én életemben mindenképpen és a kapcsolatunkban is.
Shane még nem volt itthon ezért felhívtam és megengedte, hogy körülnézzek a szekrényében.
Csupa extradögös szerelés… Túl dögösek… Ezek olyan ruhák amikkel már különlegessé szeretnél tenni egy-egy alkalmat… Amikor már rengeteget szeretkeztél… Nem első alkalomra valók..
Aztán hátrébb nézelődtem és végre megtaláltam amit kerestem…
A doboz még bontatlan volt ezek szerint Shane nem találta elég vadnak ezt a ruhát.
A harisnya selymes volt és fehér, a harisnyakötő csipkés maga a ruha pedig halványkék és ártatlanul érzéki.
Gyorsan eltettem a táskámba és úgy döntöttem készen állok.
Kocsi dudálást hallottam lentről és a szívem sebesen dobogni kezdett.