3.Rész

3. Rész

A felhalmozott táskák mennyiségéhez képest viszonylag hamar sikerült kipakolnunk, így elkezdhettük a hatalmas készülődést. Őszintén szólva nem tudtam, hogy mit kell ezen annyit készülődni, egyetlen olyan ruhám sem volt amely megfelelt volna  a célnak. Na de milyen célnak?

Soha nem volt még barátom, persze túl voltam már a csókon és az ehhez hasonló apróságokon, de a szex még tabu volt. Olyan emberrel szerettem volna az első alkalmat, akit nagyon szeretek és aki szintén szeret. Tudom, hogy ez így elég maradian, nyálasan és sablonosan hangzik, de nem tehetek róla, vannak elveim, amiken nem igazán szeretnék változtatni. Nem tudtam, hogy valóban szeretnék-e hódítani. Az egyetemista srácokat mind egytől egyig olyanoknak láttam, akiket csak a szex érdekel. Hozzáteszem a lányok többsége is ilyen. Hogy hiányzik-e a szerelem? Persze, hogy hiányzik, annyira jó lenne néha odabújni valakihez, kézen fogva sétálgatni, ha nem lennék mindig magányos. Sokszor elmerengve bámulom a folyosókon lézengő párocskákat, és azt kívánom bárcsak én is egy lennék közülük.

Ugyanakkor nem tudom, hogy egy kapcsolat mennyi idővel és felelősséggel jár együtt. Mi lenne, ha választanom kéne az ösztöndíj és a fiú között, vagy ha a folytonos veszekedések miatt rosszabb lenne, mint magányosan. Azt hiszem félek a párkapcsolattól.

-         Au!

-         Kristen nagyon elgondolkoztál, muszáj volt bocsi- nevetett Shane, aki már félig elkészülve Madie haját készítette.

-         Te miben jössz?- kérdezte Madie hozzám fordulva.

-         Hát… így. – nem értettem a kérdést elvégre látták amint az előbb átöltöztem.

-         Jaj ne már Kris! Semmi mell, semmi smink semmi …. semmi extra!

-         Én így szeretem, nem értem mi a baj! Fekete csőnadrág, Converse cipő, a felsőm pedig kivágott. Nem tehetek róla, hogy nincs akkor dekoltázsom mint neked!

-         Ugyan a melled semmi baj! Csak szeretnélek egyszer igazi csajos cuccokban látni.

-         Hát arra várhatsz- nevettem el magam ezen a felvetésen, elképzeltem, ahogy Én magassarkúban egyensúlyozok…

Fél órán belül elindultunk, taxival természetesen. A hely ahová mentünk zsúfolási tele volt hallgatókkal, amolyan törzshelynek számított. Én is jártam itt párszor, de annak idején nem fogott meg túlságosan a hely, ugyanis a lányok erőszakkal cipeltek el ide.

Bevetődtünk az első üres asztalhoz amit találtunk, mert nem akartunk egész éjjel ácsorogni és az ülőhelyek gyorsan elkeltek. A csajok totál bepörögtek és sorra rendelték az italokat természetesen nekem is. A pénz általában nem játszott gondot, mert a hely olcsó volt, direkt az egyetemisták pénztárcájára szabva. A suli mellett eljártunk dolgozni, fő a biztonság és hát a mi családi helyzetünk azért megkövetelte a plusz pénzforrást. Shane irodai munkát kapott az anyjának hála, persze neki nem lett volna szüksége a pénzre, de mondjuk úgy szolidalítást vállalt irányunkban. Madie ruhaboltban dolgozott, egy nagyon jó főnökkel, aki megengedte, hogy pár ruhát ingyen elhozhasson egy-egy estére, és a kedvezményes vásárlás is a fizetéshez tartozott. Én pedig egy kávézóban szolgáltam fel egész jó fizetésért. Négy órát dolgoztunk egy nap, ez így nem volt fárasztó és a tanulásra is maradt bőven idő, ami leginkább nekem volt fontos szempont. A hely ahol dolgoztam nem volt túl forgalmas. Esős napokon szinte senki sem tévedt be, ilyenkor mindig akadt álam pár tankönyv vagy éppen egy érdekes olvasmány.

-         Gyerünk Kris táncoljunk!

-         Ne.. még nem ittam eleget!

-         Akkor hozok még piát! Ezen aztán tényleg nem múlik!

Shane két perc múlva tért vissza egy srác társaságában, aki… hát fogalmazzunk úgy eléggé hiányos öltözékben volt. Kigyúrt felsőteste biztosan sok lánynak örömet okozott volna, de én nem szerettem az ilyen izompacsirtákat.

Értetlenül néztük végig, ahogy Shane lepakolja az asztalt és felfekteti rá az izomhalmot.

Lányok az asztal megterítve! – nevetett barátnőnk, és a bontatlan üveget kinyitva a srác hasára öntött egy keveset az alkoholból.

-         Na Kris az italod előkészítve!

-         Na nee!

-         Jó ha ilyen nyuszi vagy akkor kezdem én!- azzal lehajolt a sráchoz és érzékien lenyalta róla a gyümölcsvodkát.

Madie is követte a példáját, ő általában csak kérette magát egy kicsit, de végül minden „jóban” benne volt

-         Te jössz Kris!

Kicsit tétováztam aztán ráerőltettem magam elvégre bulizni akarok vagy mi a fene!

A srác hasa izmos volt és kemény, a pia pedig erős és édes. Nagyon ízlett, és a gyomrom sem fordult fel attól, hogy egy idegen testét nyalogatom. Egyből rácsaptam egy következő körre. Lehet, hogy nem is a valódi énemből kell kitörnöm, hanem a valódi énem megtalálnom?

- Rendben lányok menjünk táncolni!- szeretem ezt a számot!

- Kristen beteg vagy?

- Nem csak tettem egy fogadalmat és tartom magam hozzá, vagy lehet egyszerűen csak tényleg ehhez van kedvem- nevettem barátnőim döbbent tekintetén.

- Végre! Kristen baby végre feléledt!- kiáltották kórusban, majd egyből felpattantak, otthagyva az asztalon fekvő srácot.

A zene vadító volt és a kezdeti félénkség ellenére egyre vadabbul kezdtem táncolni. Először csak jobbra- balra lépegettem, mint a néptáncosok, aztán a csípőm is bekapcsolódott s a kezem is mozgásba lendült. Még Maddie-ék közös szexitáncához is csatlakoztam.

Sok pasi odajött ezen az estén, de valahogy erre még egyáltalán nem voltam felkészülve, tényleg nem találtam magamban s bennük semmi közöset, holott valójában nem is ismertem egyiküket sem.

Hajnali hatkor értünk vissza a koleszba, sosem maradtam még fent ilyen sokáig. Még a kényelmes cipőmben is nagyon fájtak a lábaim, nem is értettem, hogy Shane és Medie hogy bírják a tíz centis magassarkúkban.

Lezuhanyoztam és lefeküdtem. Délre állítottam az ébresztőt, bár tudtam, hogy a hat óra alvás rettentően kevés lesz a megszokott kilenc-tíz órámhoz képest. Kettőkor tanévnyitó… Hirtelen nem tudtam, hogy miért gondolok erre nehéz szívvel, hiszen csak egy ünnepség, de aztán eszembe jutott a tesitanárnőm sorsa. Csak reménykedni tudok abban, hogy az új tanár is megszán annyira, hogy átengedjen…